Egy szubjektív megközelítés arról, hogy miért is vagyunk itt a Földön, mi az Életünk célja, és hogyan valósítjuk meg mindezt kapcsolatainkon keresztül

A „földi színház” leírása, mely a „határral”, valamint az élet-játék szereplőivel és azok viszonyával foglalkozik ..........

Válasz

A függöny

A függöny az a határ, amely elválasztja egymástól a valóságot, a valós életet és a színház világát. A függöny egyik oldalán van a valós világ minden történésével és végtelen lehetőségeivel, mindazokkal, akik nem vesznek részt közvetlenül a színi előadásban, a nézők, a segítők és azok, akik csak olyan módon kapcsolódnak a színpadi eseményekhez, hogy az életútjuk valamilyen módon megihlette a rendezőt. A függöny másik oldala a színház világa, a beszűkített mesterséges tér és idő, a megrendezett darab – amely csak szubjektív utánzata a valóságnak.

Ezt a függönyt nevezi a hagyomány fátyolnak. A fátyol, amely elválasztja a Mindenséget attól a tértől, ahol a Mindenségről szóló egyedi szempontokat tükröző drámák zajlanak. Az egyik oldalon a végtelen valóság, a számtalan dimenzió és a teljes ismeret a világról, míg a másik oldalon az a szubjektív kép, amelyet egy rendező a túloldali valóságból meg akar jeleníteni, el akar játszatni, be akar mutatni. Egy Egy-Én-i kép a valóságról.

Válasz

A súgó

Természetesen a színészeket a színpadon sem hagyják teljesen magukra. A súgó szerepköre hivatott arra, hogy a színészi tévedéseket - lehetőség szerint - kiküszöbölje és a rendező szempontjait érvényesítse. A súgó előtt ott áll a forgatókönyv és amennyiben egy színész megakad, elfelejti a szerepét vagy kiesik a szerepéből, akkor, segítségére siet.

Az élet-játékban a súgó szerepe kettős. Figyelmeztetést ad, hogy a színész eltért a forgatókönyvtől. Ezek a figyelmeztetések mindig valamilyen rossz érzés, boldogtalanság, fájdalom vagy betegség formájában jelentkeznek és felhívják a szereplő figyelmét arra, hogy letért a maga kijelölt Útról. Egy olyan érzés jön elő, mely az eddig boldogan játszott szerepben egy törést idéz elő.

A súgó másik szerepe hogy mindemellett azt is megsúgja, hogy mi az a cselekedet (szó, mondat), amely a forgatókönyvben áll. Minden esetben a színész fülébe súgja a helyes megoldást.

Akkor miért nem áll helyre a dráma minden esetben? Azért, mert a már említett szabad akarat ebben az esetben is fennáll. A súgó figyelmeztet, de a döntés a színész kezében van. Vagy elfogadja a figyelmeztetést, vagy nem. Esetleg nem is tudja, hogy a figyelmeztetés mire való. (Például fogalma sincs róla, hogy mi a fájdalmak és betegségek szerepe az ember életében.) Nem figyel oda és meg sem hallja a súgó által közvetített forgatókönyv-szerinti megoldást. Be sem kapcsolja a fülében lévő mikroportot és nem hallja a hangot. Azt sem tudja, hogy súgó is van.

Számos oka és akadálya van annak, hogy a színész a figyelmeztetések ellenére tovább megy a maga választotta úton. De tudjuk; a karma megőrzi ezeket a botlásokat és egyszer javítani kell.

És ki a súgó? A Lélek. Az a Lélek, aki a függöny túloldalán van. Nem a dráma szereplője és pontosan tudja, hogy mi a helyes cselekedet és lépés adott esetekben. És minden esetben figyelmeztet, csak nem tudjuk, vagy nem halljuk meg. A betegséget, fájdalmat és rossz érzéseket magunknak teremtjük, figyelmeztetésként, a helyes cselekedetre, gondolatra vagy szavakra az intuícióink, megérzéseink figyelmeztetnek. E figyelmeztetés lehet egy gondolat, egy kép, egy személy, egy mondat vagy bármi más. Ha odafigyelünk, tudatosak vagyunk rá, minden esetben megérthetjük ezeket a figyelmeztetéseket.

Válasz

A rendezés

A rendezéssel kapcsolatosan van egy nagyon fontos szempont, amely alapvetően vezérli az egész drámát. Ez pedig a színészek szabadsága. Minden színésznek megvan a lehetősége arra, hogy eltérjen a forgatókönyvtől. Ezt nevezzük szabad akaratnak. Ez teszi ezt az élet-játékot olyan változatossá és valószerűvé. Amint egy játékos eltér a forgatókönyvtől, az a többi játékos sorsát és tervezett reakcióit is megváltoztathatja. Egy eltérő cselekedet minden kapcsolódó szereplő sorsára, és magának a drámának a kimenetelére is teljes egészében kihat. A szabad akarat érvényesüléséből és a leírt "láncreakcióból" következik az is, hogy a dráma kimenetele előre meg nem jósolható.

Természetes azonban, hogy egy ilyen eltérés nem lehet következmény nélküli. Mindazok a "cselekedetek", amelyek eltérnek a megtervezettől, felírásra kerülnek egy "jegyzőkönyvbe". Ezt nevezzük karmának. Mivel a drámát magunk terveztük magunknak, a félresiklásokat magunknak kell orvosolnunk. Vagy még az éppen eljátszott színdarabban (inkarnációban), vagy a következők valamelyikében. Amennyiben még ebben a drámában helyesbítünk, az eredeti forgatókönyv helyreáll és a végkifejlet a tervezett is lehet. Amennyiben nem történik meg, a létközi "újratervezésnél" kell ezt figyelembe vennünk.

Válasz

A játékosok

Amikor a játékosokról beszélünk, akkor két lényege szempontot kell figyelembe venni. Az első szempont az, hogy bárki részt vehet a játékban szabad döntése alapján, de ki is maradhat belőle. Ahogy a mi világunkban sem mindenki megy színésznek, így a Lelkek világában is vannak olyanok, akik úgy döntöttek, hogy közvetlenül ebben az élet-játékban nem vesznek részt. Ezek azok a Lelkek, szellemi létezők, akik még soha sem testesültek meg. A különböző tanítások és rendelkezésre álló információk szerint vannak ilyenek, akik kívülről segítenek oly módon, hogy maguk még soha sem léptek be a harmadik dimenzióba, nem öltöttek anyagi formát.

Ez tehát egy döntés kérdése, hogy ki az a Lélek, aki felvállalja a színpadi játékot és ki az, aki külső segítőként támogatja az előadás sikerét vagy esetleg csak nézőként élvezi a darabot. (Lehetséges, hogy vannak „Lelki kibicek” is, akiknek semmi sem drága?!?)

A másik szempont az, hogy azok közül, akik felvállalták a harmadik dimenziós megmérettetést – azaz színészekké váltak – minden esetben a rendező dönti el azt, hogy kit válogat be egy adott darabba. A rendező hívja be azokat a színészeket, akik az adott darabban vagy drámában segítik a főszereplőt abban, hogy végigjárja fejlődésének útját.

A szereplők - ezekben a színdarabokban - elvileg nem saját magukat adják, hanem jelmezbe bújva a kiosztott szerepet játsszák el. Természetesen a rendező olyan színészeket hív elsősorban be a darabba, akik maguk is hasonlóak az eljátszott szerephez, így hitelesen tudják eljátszani az adott karaktert. Az élet-játékban ez még fokozottabban igaz. Az egész élet-játék-rendszer olyan tökéletesen összehangolt, hogy a szereplők – akik mellék-szereplőként játszanak valaki más élet-drámájában, de egyben és ezzel párhuzamosan saját élet-játékuk főszereplői is – saját magukat adhatják. (Természetesen csak a színdarab korlátain belül.)

A főszereplő az élet-játékban is kiemelt fontosságú. Az egész dráma az ő életútját, fejlődését jeleníti meg. Minden további szereplő és minden egyéb körülmény úgy kerül kialakításra, hogy a főszereplő be tudja járni saját életútját, minden körülmény azt segíti, hogy eljusson céljához.

Válasz

A szereposztás ........

Az emberi kapcsolatok szereplői tehát azok a játékosok, aki behívást kaptak a színdarabba. A rendező, illetve a főszereplő által kiválasztott játékosok. A játékosokkal kapcsolatosan két szempontot kell figyelembe venni: az egyik az, hogy a játékban minden játékos számít. Még a leglényegtelenebb szerepet játszó - főhősünkkel csak egyszer találkozó - szereplőknek is megvan a jelentősége. Ők sem véletlenül kerültek a darabba. Ők is egy-egy láncszemet biztosítanak ahhoz, hogy a főhős rátaláljon önmagára, megismerhesse saját magát és egy lépéssel közelebb kerülhessen önmagához. Egy-egy adott pillanatban - pontosan akkor, amikor arra a főhősnek szüksége van - megjelennek és mutatnak vagy tanítanak valamit, ami előre viszi főhősünk fejlődését.

Vannak azonban a drámában olyan szereplők is, akik folyamatosan, egy hosszabb időszakon át, tartósan jelen vannak a főszereplő életében. Ezek azok a szereplők, akik folyamatos tanítást nyújtanak, akik döntően meghatározó tényezőként befolyásolják főszereplőnk életét. Alapvetően ezek a szereplők azok, akikkel az éppen bemutatás alatt álló drámában szoros rokoni kapcsolatot létesítünk. Ide tartoznak a szülők, a testvérek és a tartós párkapcsolatot eljátszó szereplők. Ők azok, akik az épen folyó inkarnációban megtanulandó legfontosabb leckéket tanítják a főszereplőnek.

Válasz

A vastagbélhurut étrendjéről, diéta, vastagbélhurut, pektinek

A diéta célja: hogy biztosítsuk a tápcsatorna kíméletét, valamint a szervezet tápanyagszükségletét.

A betegség jellemző tünete: hasmenés, bélgörcsök, rost- és fűszerszegény, fehérjében, vitaminokban gazdag. Szeretném felhívni a figyelmet két táplálkozási tényezőre, amely ezt a diétát,
megkülönbözteti az egyéb diétáktól: az egyik a pektin tartalmú ételek fokozottabb fogyasztása, a másik a hashajtó, bélműködést fokozó élelmek kiiktatása az étrendről.

A pektin gyógyít!

Válasz

A legtöbb pektin az almában, birsben, banánban, sárgarépában található. Ez a kiváló nedvszívó tulajdonságú anyag a belekben minden ártalmas anyagot megköt, így a gyulladásos bomlástermékeket, baktériumokat, és megkönnyíti a széklettel való kiürüléseket. Gélképző hatása révén hasonlóan megnyugtatja a gyulladásos nyálkahártyát a burgonya is.

Hashajtó hatásuk miatt kerülendő élelmi anyagok: a szilva, dinnye, paradicsom, valamint a rostban gazdag zöldség- és főzelékfélék (kelkáposzta, káposzta, karalábé, szárazbab, lencse, sárgaborsó). Mivel ezek fokozzák a vastagbélmozgásokat, ezért kerülni kell fogyasztásukat. Hasonlóképpen kerülni kell a szorbit (glukonon) és a vele készült, cukorbeteg számára gyártott termékeket.

A sok cukor és cukorral készített édességek szintén fokozzák a bélműködést, ezért gyakori hasmenés esetén a cukor fogyasztását is mérsékelni kell!

A telítetlen zsírokat azért fontos kerülni, mert a telített zsiradékok fokozzák a bélmozgásokat, ingerlik a vastagbelet. Gyakran a zsírok emésztése sem tökéletes, s a széklet nagy mennyiségű emésztetlen zsírt és zsírban oldott vitamint tartalmaz. A tej és tejtermékek fogyasztása a sem ajánlott, mivel nehezen emészthetőek, sokáig benn vannak az emésztőrendszerben és nyákot képeznek, amelyek inkább a bélgyulladását fokozzák mint enyhítenék!

Fontos a gyakori kis étkezés! 2 óránként, legalább 8X-i étkezés ami hasznosan támogatja az emésztőrendszer munkáját!

Válasz

A telítetlen zsírokat azért fontos kerülni, mert a telített zsiradékok fokozzák a bélmozgásokat, ingerlik a vastagbelet. Gyakran a zsírok emésztése sem tökéletes, s a széklet nagy mennyiségű emésztetlen zsírt és zsírban oldott vitamint tartalmaz. A tej és tejtermékek fogyasztása a sem ajánlott, mivel nehezen emészthetőek, sokáig benn vannak az emésztőrendszerben és nyákot képeznek, amelyek inkább a bélgyulladását fokozzák mint enyhítenék!

Fontos a gyakori kis étkezés! 2 óránként, legalább 8X-i étkezés ami hasznosan támogatja az emésztőrendszer munkáját!

Az erős hasmenés és a bélnyálkahártya túlzott váladékozása miatt a szervezet igen sok energiát és tápanyagot (fehérjét, vitamint, ásványi sót) veszít, ezért az idült vastagbélgyulladásban szenvedők többsége sovány, testileg leromlott. Amennyiben a betegnek láza is van, még több tápanyagot veszít. Mindezekből következik, hogy a diétának több energiát és tápanyagot kell tartalmaznia, részben a veszteségek pótlására, részben az egyensúly fenntartására, mint az egészséges ember táplálkozásának. A megfelelő mennyiségű energia csak úgy biztosítható, hogy növelni kell az étkezések gyakoriságát (6-8 étkezés szükséges), 2-3 óránként étkezni kell.

Mindezek után arról, hogy miből álljon a diéta, milyen élelmiszerekkel kell a megnövekedett energiamennyiséget a szervezetbe juttatni, a gyümölcs- és zöldségféléket is meg kell válogatni.

Zsírszegény állati eredetű fehérjékre van szükség elsősorban (baromfi, pulyka, hal, kacsa, liba, galamb, nyúl)! Minden étkezésnél fehérjét kell fogyasztani. Fehérjéktől pótolja a szervezet az elpusztult sejtjeit, fehérjék segítik a szervezet védekezőképességét fenntartani. Tehát a fehérjék, különösen az állati eredetű, teljes értékű fehérjék nélkülözhetetlenek a beteg számára. Ezeket azonban ki kell egészíteni növényi fehérjékkel, illetve a növényi fehérjéket jól összeválogatva teljes értékű fehérjét fogyaszthat a beteg. (Például a burgonya, a zöldség, valamint a gabonafehérjék teljes értékű fehérjét képeznek.)

Válasz

Az értékes állati fehérjék közül a tej, tejtermékek nem szerepelhetnek az étrendben, a sovány növényi sajtokat, a juh túrót általában tűrik a betegek. A sovány húsokkal, húskészítményekkel, a tojással bőségesen fedezhető a fehérjeszükséglet.

A fehérjéken kívül energiaforrásokat is kell fogyasztani. Mivel a telített zsírok nem jöhetnek szóba, maradnak a szénhidrátok. A betegségben legjobban bevált és elterjedt szénhidrátforrás a burgonya és a rizs, amit természetesen nem köretként kell fogyasztani. Szerencsére mindkettőt igen sokféleképpen lehet elkészíteni. Más nyersanyagokból készítsünk kiegészítő köreteket. Erre legalkalmasabbak a pektin tartalmú élelmiszerek: alma, sárgarépa, sütőtök, banán, cseresznye, zöldborsó pépesítve, zöldbab, tök, paraj, brokkoli stb.

Nagyon fontosak azok az élelmi anyagok is, amelyek ugyan nem tartalmaznak pektint, de összetételüknél, tápanyagtartalmuknál fogva igen fontosan és hasznosak, például a patisszon, padlizsán, karfiol, fejes saláta, őszibarack, meggy, a főtt tejlesőrlésű tészták, tejlesőrlésű kenyér, teljesülésű lisztből készült sütemény.

Fontos a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás...

...mely lehet ásványvíz, ...gyümölcslé, ...különböző teák és levesek.

A bélműködés szabályozásában megfelelő folyadékbevitel mellett előnyös a kenyér és sütemények közül a magasabb rosttartalmú barna, Graham-kenyér fogyasztása, csak tejlesőrlésű lisztből készüljenek az nagyon fontos!

A rostban igen gazdag, bélmozgást fokozó karalábé, kelkáposzta, szilva, dinnye, szőlő, káposzta nem javasolt az étrendben, mert többnyire panaszokat okoz.

Fontos a megfelelő folyadékfogyasztás! Erre legalkalmasabb a világos tea, és a turmixolt gyümölcs, zöldséglevek amelyeket nem turmixolunk össze kivéve az alma, mert azt a zöldségekhez is hozzá tehetjük, présnedvek, ásványvíz, ásványvízzel készített limonádé és természetesen a tiszta víz.

A cukrozott üdítőitalok inkább károsak, mint hasznosak. A tej- és tejes italok ártalmasak! Tilos az alkohol fogyasztása, a feketekávé fogyasztását az egyéni tűrőképesség határozza meg (öntsük inox edénybe a kávét és benne hűtsük kicsit, kicsapódik a csersav). Legjobb ilyenkor a cikória, gabona, ganoderma, zöld kávé a fekete babkávé helyett, mert lúgosítanak!

Válasz