Mindig, mindenben az első lépés a felismerés, a beismerés, az, hogy vállaljuk érzelmeinket.
A naplóban teljes nyugalommal "átalakíthajuk" negatív érzelmeinket-gondolatainkat, addig fejtegetjük, míg megtaláljuk a pozitív oldalt is.
Igen, kezdetben nem könnyű, és rengeteg kifogást találhatunk: nincs időm,hátha valaki elolvassa, és hasonlók.
Ezek csak kifogások, tehát szükségünk van döntésre-kitartásra-következetességre.Ha, csak egyetlen mondatot írunk naponta "Ma nem akarok írni, vagy, nincs mit mondjak" az is elég a folyamatosságért.
Ha kipróbáljátok, egy idő után részévé válik az életeteknek,már nem "panaszkönyv" hanem alkotó eszközzé alakul.
A fórum, tökéleyesen mondja: "Testi-Lelki-Szellemi" a Szent hármasság. Akkor hát, csak táplálkozás változtatás, vagy állandó mantrák mondogatása nem elég ahhoz, hogy feljebb lépjünk - mindhárom szinten dolgoznunk kell: fizikai szinten a táplálkozásunk-életmodunk, lelki szinten az érzelmeink, a sérelmeink , lerakódásaink (amiből mindenkinek bőven van),melyek meghatározzák a gondolkodásunkat,viselkedési szokásainkat, szellemi szinten , a szellemünk, a gondolataink tisztázása, DE minden információ ami felénk árad, főleg napjainkban. Gondolok itt, a gyerekeinkre, akik erő-harc játékokat játszanak a gépen, horror filmeket néznek - és hasonlók, szóval mérgezik a szellemüket.Sajnos ez tág téma, mert ott a média, de hiszem mindenkinek van véleménye, szeretném ha megosztaná.

Szeretetteljes szép hetet.
Gabi

Előzmény

Válasz

Szép ÚJ hetet .

Nagyon hasznos dolgokat olvastam, itt ebben a fórumban. GONDOLKODÁSUNK !!!! ami meghatározza napjainkat, elénkbe teszi a tapasztalatokat. Egy nagyon FONTOS gondolatod:
Semmiképp sem azt, hogy reggeltől estig széles vigyorral azt kell mondogatni:
*Minden nagyon szép
*Minden nagyon jó
*Állandóan boldog vagyok!
:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Igen, az éremnek is két oldala van, az éjszakának része a nappal, így mindanyiunkban van pozitíz és negatív érzelem, még akkor is, ha nem vállaljuk, nem mutatjuk.Nincs szerelem gyülölet nélkül, nincs bőség hiányérzet nélkül, és így tovább - a polaritás mindig jelen van, egyik alaptörvénye az Univerzum működésének.
Akkor mi a megoldás?
Ajálom a naplóírást - egy egyszerű füzet, bármilyen iron, egy legjobb "barát" akinek kinyithatjuk lelkünket, igazi érzelmeinket. Felismerve ezeket, változtatni is tudunk, természetesen ha akarunk.

Előzmény

Válasz

A pozitív gondolkodás ereje:

Oly gyakran hallani manapság a pozitív gondolkodás fontosságáról, hogy szinte már közhellyé válik.

De vajon tényleg mindenki tudja, hogy mit jelent valójában?

Semmiképp sem azt, hogy reggeltől estig széles vigyorral azt kell mondogatni:
*Minden nagyon szép
*Minden nagyon jó
*Állandóan boldog vagyok!

A pozitív gondolkodás a negatív hatású kifejezések és gondolatok kerülése mellett elsősorban megoldáscentrikus hozzáállást jelent.

Az univerzumban minden energia
* az anyag
* a fény
* a hang
* a gondolat
* az érzés is.

A tudományos vizsgálatok is igazolták, hogy nemcsak külső hatások idéznek elő fizikai változást a testben, hanem a gondolatok, az érzések is befolyásolják a szervezet biokémiai folyamatait.

Az ember a gondolat típusa szerinti energiamezőt épít maga köré. Ez az energiamező annál erősebb, minél gyakoribb és intenzívebb az azonos vagy hasonló gondolat. A hasonló gondolatok vonzzák egymást.
Az energia-megmaradás törvénye szerint az univerzumban a legcsekélyebb energia sem veszhet el:
az energia nem tud eltűnni, csak az egyik állapotból a másikba átalakulni.

Tudni kell azt is, hogy az univerzumban minden rezeg, valójában tehát az energia és az anyag csupán különböző frekvenciájú rezgések megnyilvánulása.
Ebből következik, hogy
* a gondolat
* az érzés
* az akarat is rezgés, a test és a lélek pedig a vele rokon rezgéseket veszi át.
Így vonzzák magukhoz a hasonló beállítottságú emberek egymást, és így kerülnek elő a gondolatoknak és érzéseknek megfelelő életkörülmények, történések.

„Ha a félelmeinkből merítünk tanácsot, akkor tudnunk kell, hogy a félelem félelmet szül – fogalmazza meg az alaptörvényt Norman Vincent Peale a Hit című művében. – Ha kétségeink vannak önmagunkkal, valamint képességeinkkel kapcsolatosan, és alacsonyabb rendűnek gondoljuk magunkat, akkor csupa kudarccal és akadállyal szembesülünk. Nagyon fontos tehát, hogy gondolatban gyakran már előre kudarcot vallunk, pedig a hit varázslatán keresztül akár győzelmeket is arathatnánk.”

Válasz

Aki tehát a gondolatai irányát megváltoztatja, az megváltoztathatja az egész életét.
A gondolat befolyásolja a sorsot, mindenkinek meg kellene tanulnia, hogy a gondolatait a lehető legoptimálisabban használja.

A pozitív gondolkodás nem azonos a hurráoptimizmussal.
Valójában csak azt ismeri fel, hogy minden, ami történik, a javára válik, és segítségére van, még akkor is, ha kellemetlen vagy fájdalmas.

A problémák csupán az élet által állított feladatok.
Tekinthetők ajándéknak is, hiszen aki megoldja, az fontos felismerésekre jut.
„Jó dolog, ha néha minden támaszték kidől alólunk, mert ilyenkor láthatjuk, hogy mi kő a talpunk alatt, és mi homok.” (Madeleine L’Engle).

A pozitív gondolkodás tehát a látszatot áttörő, mélyreható gondolkodás. Ezért tulajdonképpen negatív történés nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról lehet beszélni, aminek a bekövetkezése szükségessé vált. Antoine de Saint-Exupéry Fohász című versének sorai éppen erről szólnak:
„Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!”

A belső tartás teszi az embert igazán pozitív gondolkodásúvá akkor is, sőt különösen akkor, ha az életben nehézségek adódnak – hiszen akkor a probléma helyett feladatot lát.

Hogyan mondta Winston Churchill?
„Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget;
egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.”

Az sem mindegy, hogy miként közelítünk egy helyzethez.
Attól függően, hogy milyen az egyén beállítottsága, ugyanannak a valóságnak más-más részét érzékeli, vagyis más-más világban él.

Alphonse Karr találóan fogalmaz:
„Vannak, akik mindig morognak, mert a rózsának tövisei vannak.
Én hálás vagyok, hogy a töviseknek vannak rózsabimbói.”

Válasz